Pécsi Tudományegyetem

Wlislocki Henrik Szakkollégium

 

 

Siftár Mária

Nyomtatóbarát változatPDF változat

“Tanulj a cigányoktól élni, tanulj meg szerelmet remélni…”

“Noj nyisz kupil, se lume cárá…”

A WHSz számomra egy olyan közösség, amihez szívesen tartozom. Kitörölhetetlen része az életemnek, a magaménak érzem. Már 3 éve tag vagyok, így mindenkit ismerek és szeretek. Azért lettem tag, mert roma identitásomat egyedül nehéz kifejeznem, viszont több, hozzám hasonló emberrel együtt úgy érzem könnyebben megy. A kutatási témám még nem konkrét, arra gondoltam, hogy a középiskolások ének-zene oktatásának megreformálását vizsgálnám, azon belül pedig arról kutatnék, hogyan hozható közelebb a komolyzene a mai gimnazistákhoz. Engem elsősorban az a kiváltságos helyzetem motivál, hogy én vagyok az egyetlen roma származású tanuló a Művészeti Karon. Ezen kívűl szeretek gyerekekkel foglalkozni és érzem, hogy a tanári pálya megfelelő lenne számomra. Érettségi után csak harmadik próbálkozásra vettek fel egyetemre,  az előtte lévő két évem katasztrófa volt. Otthon tanultam egy évet, befejeztem egy OKJ-s tanfolyamot, következő évben Kaposvárra jártam az egyetemre, de azt nem fejeztem be, mert az ottani oktatás színvonala nem ütötte meg a tőlem elvárt szintet.

 

Az én forgatókönyvem egyik része, hogy végre felvettek a Pécsi Tudományegyetemre, ahova úgy vágytam. Innentől kezdett az életem a helyére állni.

 

You shall not pass!