Pécsi Tudományegyetem

Wlislocki Henrik Szakkollégium

 

 

Kőszegi Krisztián

Nyomtatóbarát változatPDF változat

“Érik a szőlő, hajlik a vessző, szorgos a két kéz.
Must ma a festő, pezsdül az élet, tart a reménység.
Félig a hordó, járhat a sajtó, végzi a dolgát.
Míg teleöntik, már a cigány is húzza a nótát.
Szomjas a száj már, csurran a korsó, vágy erejében.
Táncol a láb is, felkerekedvén még idejében.
Támad a jókedv, esteli tájék messzire csábít.
Észre se vették, itt a sötét éj, gyertya világít.”

 

2013-ban lettem tagja a WHSz- nek, követtem két bátyámat, akik ekkor már tagok voltak.  Számomra egy biztos pont az egyetemi forgatag közepén. Egy védőburok, ahova bátran fordulhatok minden problémámmal.  Egy olyan platform, ahol hasonló helyzetben lévő hallgatókkal alkothatok egy közösséget, akikkel belevághatok  a tudományos, kulturális, és végül, de nem utolsó sorban az éjszakai életbe.  Elsősorban az ősztndíj motivált abba, hogy WHSz-es legyek, mára már ez teljesen megváltozott, természetesen sokat számít a pénz, de emelett számos értékes tudást, élményt, pillanatot adott a Wlislocki Henrik Szakkollégium. Szeretnék részt venni a Wlislocki Henrik Szakkollgium több közös kutatásában és ha arra kerül a sor a kutatások publikálásában. Saját kutatási témám még nem forrt ki, de azt tudom, hogy a roma hősökkel szeretnék foglalkozni. Szeretnék minél több konferencián résztvenni akár előadóként is, illeve “házikonferenciákat” szervezni. 

Leginkább az motivál tanulmányaimban, hogy majd a nagy betüs életben könnyen boldoguljak és majdani családomnak megtudjak adni mindent, amire szükségük van.  

 

Az én forgatókönyvem egyik része, hogy tanári diplomát szerzek és sikeresen elhelyezkedem egy viszonylag jó bérezésű munkahelyen. Olyan munkahelyet szereték ahova örömmel járnak be az emerek dolgozni - természetesen én is. 

 

You shall not pass!